ENGLISH VERSION

Internet szolgáltatók tanácsa
hálózati koordinációs központ

Hírek

Állásfoglalás a távközlési szolgáltató által az előfizetői szerződés felmondásáról, amelyet a hálózati szerződés megkötésének elmaradásával indokolnak, illetve a diktált hálózati szerződés tervezetekről

2002. október 1.

ÁLLÁSFOGLALÁS

A TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÓ ÁLTAL AZ ELŐFIZETŐI SZERZŐDÉS FELMONDÁSÁRÓL, AMELYET A HÁLÓZATI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK ELMARADÁSÁVAL INDOKOLNAK, ILLETVE A DIKTÁLT HÁLÓZATI SZERZŐDÉS TERVEZETEKRŐL

A távközlési szolgáltató a Hkt. 110.§ 35. pontja alapján nyújtja az Internet szolgáltató részére a szolgáltatást. Ennek pontos meghatározása: Internet szolgáltatás elérése távbeszélő hálózaton keresztül: szolgáltatás, amellyel a felhasználó a távbeszélő hálózat végpontján csatlakoztatott végberendezésével a távbeszélő hálózaton át csatlakozhat az Internethez abból a célból, hogy az Internet szolgáltatótól adatátviteli szolgáltatást vegyen igénybe. A távközlési szolgáltató által nyújtott, az előbbiekben hivatkozott szolgáltatás a 251/2001 Korm. r. 1. melléklet 2.5. alapján tartalmában olyan hálózati szolgáltatás, amely Internet-számfordítás hozzáférési forgalmi szolgáltatás, vagyis: az előfizetői internethívás továbbítása az Internet szolgáltató hálózati hozzáférési pontjára a távközlési szolgáltató nem földrajzi számáról. A 10/2001 MeHVM rendelet 1. melléklet 2.1.4. pontja alapján a távbeszélő szolgáltató kötelezettségévé tett SHS 51-es szolgáltatás- és hálózatkijelölő szám felhasználásával nyújtott Internet szolgáltatás elérését biztosító szolgáltatást, tehát amíg szolgáltató jogviszony áll fenn a felek között, addig az 51-es behívószám használatát a távközlési szolgáltató nem függesztheti fel. Ezt állapította meg a HDB 2002. szeptember 30.-i elvi döntése is.

A már hivatkozott 251/2001 Korm. r. 13.§ (6) bekezdése csak az 1. melléklet 2.4 pontjában definiált Internet közvetett hozzáférési forgalmi szolgáltatásra vonatkozik, vagyis számlázási lehetőség kötelező biztosítása kizárólag ebben az esetben lehetséges. Tehát a távközlési szolgáltató a szolgáltatás díjának számlázására nem kötelezheti egyoldalúan az Internet szolgáltatót. A Hírközlési Döntőbizottság 1/2002. elvi döntése alapján, ha az együttműködő szolgáltatók a számlázás kérdésében másképp nem állapodnak meg, a szolgáltatás díját a távbeszélő szolgáltatónak kell beszednie. A hálózati hozzáférési szerződésben tehát a távközlési szolgáltató az Internet szolgáltató számára nyújtott szolgáltatásának sem a számlázására, sem az ellenérték beszedésére nem kötelezheti az utóbbit.

A szolgáltatók között jelenleg a 249/2001. (XII. 18.) Korm. r. hatályba lépését megelőzően kötött előfizetői szerződések vannak hatályban, azzal, hogy a távközlési szolgáltató a szolgáltatást a 10/2001. MeHVM rendeletbe foglalt kötelezettsége alapján SHS 51-es szolgáltatás- és hálózatkijelölő szám felhasználásával nyújtja. A rendelet 36.§ (5) bekezdésének értelmében, ha szolgáltatók e rendelet hatálybalépése előtt olyan szolgáltatásra kötöttek előfizetői szerződést, mely a Hkt. alapján hálózati szolgáltatásnak minősül, a kötelezett szolgáltató az előfizetői szerződést arra az időpontra jogosult felmondani, amikor az előfizetői szerződés helyébe lépő hálózati szerződés hatályba lép. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy az idézett rendelkezés továbbá a hálózati szerződések megkötésére nem határoz meg határidőt!

A 251/2001. ( XII. 18. ) Korm. rendelet a hálózati szerződés megkötésére vonatkozó ajánlattételre az Internet szolgáltatót kötelezi, a jogszabályban előírt tartalmi feltételekkel. Ha az Internet szolgáltató nem az előírt tartalmi követelményeknek megfelelően nyújtja be ajánlatát a távközlési szolgáltatónak, csak felhívja a hálózati szerződés megkötésére, nem hivatkozhat arra, hogy a jogszabályi kötelezettségének eleget tett. Ugyanakkor Magyarországon kialakult gyakorlat, hogy a távközlési szolgáltatót kérik fel ajánlattételre, mivel ott állnak rendelkezésre az ajánlat kidolgozásához szükséges információk. A távközlési szolgáltatók ajánlattételét a jogszabály nem tiltja, de az Internet szolgáltatók ezeket az ajánlatokat mindenféle jogkövetkezmény nélkül elutasíthatják, míg ennek fordítottját csak a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén teheti meg a távközlési szolgáltató.

Abban az esetben azonban ha a távközlési szolgáltató által tett ajánlatot az Internet szolgáltató az nem elutasítja, hanem egyes rendelkezések módosítását kéri, ez a nyilatkozata a Ptk. 213.§ (2) bekezdése alapján új ajánlatnak minősül, és ezzel a kormányrendeletben foglalt kötelezettségének eleget tesz. Ezt követően a távközlési szolgáltatónak kell a hivatkozott kormányrendeletben megállapított kötelezettségeinek megfelelően eljárni, és nem hivatkozhat többé az Internet szolgáltató mulasztására.

A távközlési szolgáltató azzal, hogy az Internet szolgáltatót az általa megadott feltételeknek megfelelő hálózati szerződés megkötésére kényszerrel, a piaci jelenlétét megakadályozó lépésekkel próbálja rábírni, alapos valószínűség szerint kimeríti a tisztességtelen piaci magatartások tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 21.§-ában foglalt magatartást is, amikor visszaélve a gazdasági erőfölényével tisztességtelenül kívánja kikényszeríteni az Internet szolgáltatótól a számára hátrányos feltételek elfogadását. Ugyanakkor az ilyen körülmények között esetlegesen kikényszerített szerződés a Ptk. 210.§-a szerint megtámadható is lenne. A távközlési szolgáltató a jogellenes magatartásával okozott kárt pedig a Ptk. 339.§-a alapján tartozik megtéríteni.

Kelt, Budapesten, 2002. október 1.

Dr. Mayer Erika
mayer@nadas-mayer.hu

Vissza